Keresd és szedd össze egy álom óriási töredékeit,
Most keresd meg és gondolkodd el hogy bántanak e ezek.
Elkápráztató hogy minden hogy megtud változni nap mint nap,
És hogy bántanak e ezek, és persze ezt érzed.

Ez egyszerű mint ahogy látok,
De nem tudom elmondani,
Amit szeretnék,
Mert nem jön ki hang a torkomon.

Most nem tudom el mondani
A gyermeki gondolataimat.
Valószínűleg ?Idővel megteszem majd ezt?,
De mindig vannak félreértések.

Hinni fogok benned a nap 24 órájában,
Figyelni akarlak, de minden szó felesleges.
Mindig váratlanul ér az hogy rám nevetsz,
Próbálok többet keresni mint emlékezni
És a jelent megtalálni.

Ha csak én próbálok elindulni akkor nem megy,
Ha a gondok jönnek nem tudok megállni.
És nem leszek képes éjjelente aludni és álmodni.
Nem tudom majd ezt kihasználni.

A kicsi lány szeretete, kívánsága
Velük mehessen,
Ahogy telik az idő
Egyre jobban megkedveli.

Egy gondolat tör elő az ég szeret egy madarat,
A nagy égben mozgolódó táncoló kép,
Az ösvény melyen egyedül sétálok hosszú, de
Végül ez lesz egy ragyogó gyémánt.

Hinni fogok benned a nap 24 órájában,
Figyelni akarlak, de minden szó felesleges.
Mindig váratlanul ér az hogy rám nevetsz,
Próbálok többet keresni mint emlékezni
És a jelent megtalálni.

Keresd és szedd össze egy álom óriási töredékeit,
Most keresd meg és gondolkodd el hogy bántanak e ezek.
Elkápráztató hogy minden hogy megtud változni nap mint nap,
És hogy bántanak e ezek, és persze ezt érzed.

A tájképek utjai vezetnek a szívemben
A remény fényével fénylik.
Egy álom távol fog maradni a szélben
Tőled és figyelni foglak.

Az igazság itt van de
Mindig elbújik a kék szemei mögött.

Valahová menni fogunk,
Az új jövőnkben mindenfelé barangolunk.
Folytatjuk az utunkat.
Merre megyünk az örökkévalóságig
Egy végtelen álomban.

Gond nélkül megfogod a kezemet
Üldözni fogom,mindig.

Az égszínkék óceánban a szívemben,
Meglátom a jelzőfény fényességét.
Sietnem kell a türelmetlen érzelmeimhez.
Nekem nincs szükségem hogy valamit is mondjak, vagy mégis?

A hazugság mindig
Elbújik az édes szavak mögött.

Kettőnket egyre változtatja
Minden feltartó aggodalmaskodó hullámon át
Folytatjuk az utunkat
Egymással,
Egy végtelen álomban.

Áttörjük a színek palettáját
És a beállított a megígért fényért.

Valahová menni fogunk,
Az új jövőnkben mindenfelé barangolunk.
Folytatjuk az utunkat.
Merre megyünk az örökkévalóságig
Egy végtelen álomban.

Gond nélkül megfogod a kezemet
Üldözni fogom,mindig.

(Álmodsz)
Egy bátor álmot,
(Egy világban vagyok,)
És siettem ebből a háborgó világból.

A valóság elleni
küzdelem elszomorít.
Egy hős növekszik
A szívemből.

Láttam egy álmot a múlt éjjel
És a kép amely bennem maradt,
Megmozdított valamit és mondta "Menjünk".

Beismered hogy legyőztek (elpirulsz) és ez a pajzsod;
Az egyre növekvő jövöd felé tartasz
Az akarat ellen?

(Álmodsz)
Egy bátor álmot,
(Mész és próbálsz) gondolkodni a gondban
Erősen próbálsz visszatérni ,
Arra fogok menni az örökkévalóságig veled.

(Szükséged van a sírásra?) Újból sírsz?
(Felfed engem egy nap, küzdesz!)
Minden alkalommal küzdesz az egyedül léttel
És a könnyeid hullajtásával,
Bizonyosan az álmaiddá fognak válni.

Bízz magadban erősebb ember
Mint a józaneszed
És az elszántság
És sokkal biztosabb mint bármilyen fény.

Céloznak egy golyót a szívből
A gyáva,
És megtudod húzni a ravaszt.

Ez az erő egy bokor oldalára taszított
Mit csináltam amit megfordult a helyzet
A múltam áttört?

(Most álmodsz) egy bátor álmot;
(Egy világban vagyok és) csak ez a fagyverem,
Rohamot tudsz indítani,
A két világba.
Az én kétségeim eltűntek.

(Nem vagyunk képesek rá?) ezt harcoltok távol
A cél az árulkodó volt.
Megalkottunk egy álmot,
Sokszor gondolták valamin túl egy napra.

Egy élénk kívánság;
Egy ragyogó térkép
Amivel nem gátoljuk a Földet
Nekünk van ezen a napon egy szintén lenyűgöző

(Álmodsz)
Egy bátor álmot
(Mész és próbálsz) gondolkodni a gondban
Erősen próbálsz visszatérni ,
Arra fogok menni az örökkévalóságig veled.

(Szükséged van a sírásra?) Újból sírsz?
(Felfed engem egy nap, küzdesz!)
Minden alkalommal küzdesz az egyedül léttel
És a könnyeid hullajtásával,
Bizonyosan az álmaiddá fognak válni.

A mélységben, mélységben lévő,
Erdőkben megbízni,
A szellemek ez által,
El tudtak bújni benne.

És fáradtak vagyunk,
Mindenkit eltűntetett a,
Szüntelen sötétség.

Hogyha ez még nagyon kicsi,
Kíváncsi vagyok mi lenne ha mindent látnék.

Bár tovább élünk,
Több időt vesztünk,
Betakarózunk a csalásokba és a hazugságokba,
Nem tudunk elmenni anélkül hogy el ne mondanánk.

Soha-soha fel nem tűnt
A kék, kék ég,
Minden nap tovább és,
Tovább változik

Ha tudnám mikor kezdjem el,
Tudnák még egyszer repülni.

Bár szeretnénk tudni,
Hogyan folytatjuk az életünket, valahol,
Hinni, keresni a fényt,
Most tovább sétálok veled.

Bár tovább élünk,
Több idő veszítünk,
Betakarózunk a csalásba és a hazugságba,
Nem tudok elmenni anélkül hogy el ne mondanám.

Bár szeretnénk tudni,
Hogyan folytatjuk az életünket, valahol,
Vissza nézünk az utánunk eltorlaszol útra,
Majd tovább sétálunk az örökkévalóságig.

Képtelen vagyok elmenni anélkül hogy el ne mondanám,
Hogy ez továbbél az örökkévalóságig.

Hogy mi a legkedvesebb kívánságom?
Az amelyiket igazán fontosnak tartok,
De felhagyok vele,
Mert valójából ez így kegyetlen.

Néha szeretem,
Mindig becsukom a szemeimet,
És te mindig mosolyogsz.

Oh időben megérkezek
Az örökkévalóság egy napján alszik,
Remélem hogy majd mosolyogni fogsz.

Csodálkozom ha az emberek szomorúak,
Ámbár lassan kezdem elfelejteni az életet?

Annak akibe szerelmes leszek,
Annak akinek a szerelmemet adom,
Azt tudni fogom.

Amikor találkoztunk,
Minden kínos volt,
Hosszú ideig, vagy nem?
Megsértettük egymást, vagy nem?

Oh időben megérkezek,
Az örökkévalóság egy napján alszik,
Remélem hogy majd mosolyogni fogsz.

Amikor találkoztunk,
Minden ügyetlen volt,
Ámbár hosszú ideje viszem,
Nekünk itt lesz a vég, ugye?

Mikor könnyeket hullajtanak,
Minden szív őszinte lesz,
Mikor valakinek gondjai vannak
Minden szív feltöltődik.

A hosszú, hosszú éjszaka alatt félek,
És imádkozok a csillagokhoz.

Mikor az időben megyünk körbe és körbe,
Keresni fogjuk egymás szerelmét,
Erősebbet akarunk,
És ma felnézünk a szürke égre.

Mikor találkozunk mosolygós arcokkal,
Minden szív lép előre egy álomig,
Az emberek szemében lévő szomorúság,
Minden szív alszik a boldog tekintettel.

Mikor az időben megyünk körbe és körbe,
Élünk és a dolgoktól tanulunk,
És mert dolgokat csinálunk nevetünk és sírunk egy darabig,
Ma ennek ellenére elmegyünk.

A gyerekkorom szegletire emlékszem,
Ez a forró hely ezért édes,
A csillagok a jövőről beszélnek,
Ezek mindig fénylenek ezért ragyognak.

Mikor az időben megyünk körbe és körbe,
Keresni fogjuk egymás szerelmét,
Erősebbet akarunk,
És ma felnézünk a szürke égre.

Mikor az időben megyünk körbe és körbe,
Élünk és a dolgoktól tanulunk,
És mert dolgokat csinálunk nevetünk és sírunk egy darabig,
És ma ennek ellenére folytatjuk az utunkat.

Adok egy csintalan csókot,
És ártatlan arcot vágok.
Kellemetlen vagyok és gyerekes?

Hajdanában mondtam,
Beképzelt vagyok, de pontosan
Nem tudom szavakba önteni "Szeretlek"

AZ ÉDES SZERELMEM.

Egy tökéletes mosoly, és nézem magam
A tükör előtt,
Mikor sietek keresni bátorítást.
Sétálok kihúzott mellkassal.

Az emberek tovább mentek egy ösvényen és,
Mindenkinek a szeme mindig követ,
Ez ijesztő, hogy milyen szenvtelenek lesznek ezek az arcok.

Adok egy csintalan csókot,
És ártatlan arcot vágok.
Kellemetlen vagyok és gyerekes?

Hajdanában mondtam,
Beképzelt vagyok, de pontosan
Nem tudom szavakba önteni "Szeretlek"

AZ ÉDES SZERELMEM.